Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

5+1 dolog, amit nem tudtál a lángosról – egy francia férfi 1500 kilométert gyalogolt egy magyar lángosért

Valóban nekünk, magyaroknak köszönheti a világ a lángost? Vagy a törököknek? Érdekességek a nyár legfinomabb ételéről!

Ahhoz kétség sem fér, hogy tejföl, fokhagyma és tetemes mennyiségű sajt nélkül a lángos olyan, mint a szilveszteri szendvics Piros Arany nélkül. De mióta esszük a lángost?

Magyar vagy török?

A langalló, a kemencés lángos, vagy kenyérlángos valójában nem a mi agyunkból pattant ki, hanem jó eséllyel a törököknek köszönhetjük, más források szerint azonban sokkal korábbról, már az Ókorból ismerjük. Neve a láng szóból eredeztethető, ami a kemence lángjára utal, és az ugyan az tény, hogy a lepénykenyér régóta jelen van a magyar gasztro kultúrában, azonban a lángos ma ismert változatának nincs több évezredes múltja.

Már az őseink is ismerték

Az első írásos emlékek a lángosról több mint 300 évesek, és egészen biztos, hogy a felmenőink által lángosnak ismert tészta nem úgy készült, ahogy ma megszoktuk. Régen nem sok minden ment veszendőbe: a megkelt kenyértészta maradékából, a dagasztóteknő oldaláról összeszedett, lekapart tésztából, a kaparékból jókora korongot formáztak. A Magyar Néprajzi Lexikon leírása szerint akkoriban még olaj helyett kemencében, a fűtés utolsó szakaszában, parázson sütötték:

„... 30-35 cm átmérőjű, lapos kerek darabbá alakítva, a kemence fűtésének utolsó szakaszában, a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg”.

Reggeli étel

A kenyérsütés napján reggelire ették a lángost, rendszerint tejföllel, de volt, aki kapros túróval, amíg más zsírral és fokhagymával fogyasztotta. Az édesszájúak pedig lekvárt kentek a tetejére, vagy meghintették porcukorral, és tejjel öblítették le.

A városi lángos

Mivel a városokban nem volt kemence, zsírban, vagy olajban sütötték ki a tésztát, ami hamar meghódította az idősebb és a fiatalabb korosztályt is. Aztán megérkezett rá a reszelt trappista is, ami nélkül ma már elképzelni sem tudnánk a lángost.

Zarándoklat a lángosért

Egy lelkes francia lángos rajongó, Francois Lardet 11 éve egy „Magyarországra megyek lángost enni” feliratú pólóban indult el Párizsból hazánkba. Az utat gyalog tette meg, amolyan sajátságos El Caminoként: az út bő 1500 km volt. Francois felesége magyar, így találkozott a lángossal is – nem hisszük, hogy van nála nagyobb lángos fanatikus.

Újhullámos lángos

Ahogy az időben előre haladunk, úgy változott a lángos kultúra is – bár, tegyük hozzá, ugyanúgy, ahogy a több részes filmek esetében is, általában az első, az eredeti a legjobb. De ha kedved szottyan, ehetsz kolbászos, zöldséges, vagy akár rántottás lángost is. Sőt, a ’80-as években kedvelt volt a káposztás lángos is, ahol a káposztát a tésztába keverték bele, még a sütés előtt.

Ezeket olvastad már?

Szólj hozzá!

Hozzászólások (1)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

köleskása
köleskása Fri, 2019-08-09 13:16

Sajt meg tejföl nélkül azért simán el tudom képzelni a lángost, mivel gyerekkoromban csak fokhagymás lével lehetett kapni. Mai napig úgy tartom,hogy az a legfinomabb. Viszont nem bánnám, ha most is olyanra sütnék a lángost, mint akkor: aránylag kicsire, vékonyra és jó ropogósra. Azóta sem találok olyan lángost: amikkel próbálkoztam, mind óriási volt, nem sült át, ropogós sem volt, és a felével jóllaktam, de közben a gyomromat is megnyomta. Remélem, azért van még valahol igazi jó lángos, és csak egyéni pech volt, hogy eddig nem találtam olyanra.