Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

9 ország, ahol egész másképp húsvétoznak, mint nálunk

Ha húsvét, akkor hímes tojások, locsolkodás, csokinyuszik, sonka, torma, kalács. Na de mi van más országokban?  

Neked mi jut eszedbe a húsvétról? Feltételezem, legtöbbünknek leginkább a fent említett locsolkodás + tojásfestés + sonka-torma-kalács az, ami egyből beugrik – látjuk magunkat, ahogy kiskorunkban a fűben keressük az eldugott csoki- vagy piros tojást, és dögönyözzük a lakásunkból többnyire pár hét után, titokzatosan eltűnő nyuszikat.

De mi is a húsvét?

A kereszténység szerint ez Jézus feltámadásának ünnep. Húsvét vasárnapra esik az ételszentelés hagyománya, húsvéthétfőre pedig a locsolkodás, a hímes tojások átadása. A húsvét a termékenység, a tavasz, a megújulás ünnepe is, ezért kötődik hozzá a tojás, mint az élet szimbóluma, és a nyúl, mint szapora állat. A locsolkodás szintén a bő termésre való utalás – forrás.

Na de mi a helyzet a többi országban? Lássuk:

1. AUSZTRÁLIA

Ausztráliában a nyulak kártékonynak számítania, így ott 1991-ben kampány indult, hogy a húsvéti nyulat az erszényesnyúlfékhez tartozó ún. macrotis (angolul: bilby) helyettesítse. Ma már a csokinyúl is ilyen alakúra készül a kontinensen.

Ezt láttad?

A 11 legfinomabb ünnepi aprósütemény

2. FIRENZE, Olaszország

Firenzében egy 350 éves húsvéti tradíciót, a Scoppio del Carro-t ünneplik. Ilyenkor a felvonuló, 15. századi ruhákba öltözött tömeg egy feldíszített kocsit követ végig a városon, tele tűzijátékkal. A menet a firenzei dómig tart, ahol az érsek ünnepélyesen meggyújtja a húsvéti tűzijátékot.

3. FINNORSZÁG

A finn gyerekek húsvétkor boszorkánynak öltöznek, és csokitojásért, apróbb ajándékokért házalnak a környéken, verseket szavalva, valamint feldíszített barkaágakkal csapkodják az ottlakókat szerencsét és egészséget kívánva nekik. Nyugaton máglyát is gyújtanak húsvétkor – a skandináv hiedelem szerint ugyanis ezzel elriasztják a kóbor szellemeket, boszorkányokat nagypéntek és húsvéthétfő közt.

4. KORFU

Húsvét szombaton itt bizony agyag- és cserépedényeket dobálnak az ablakukból az utcára – a népszokás állítólag Velencéből származik, ahol az emberek újévkor ilyen módon szabadultak meg régi tárgyaiktól. Mások szerint az edénydobálás a tavaszi, megtisztulási rituálé része: kidobni, megszabadulni mindattól, ami elunt és régi. A régi cserepek helyett csak újakba szabadott ültetni a termést hozó magokat.

NÉZZÉTEK!

5. VATIKÁN

Nagypénteken a pápa és a húsvéti menet a 'Via Crucis'-ra, azaz Jézus Krisztus keresztútjára emlékezik. Egy égő fáklyákkal díszített hatalmas feszület világítja meg az eget, miközben a 14 stáció története különféle nyelveken kerül bemutatásra. Húsvétvasárnap pedig ezrek várakoznak a Szent Péter Bazilika előtt, amikor is a Pápa áldást ad a templom erkélyéről. Ez az úgynevezett 'Urbi et Orbi' üzenete.

Ez is érdekelhet:

27 illatos kalács húsvétra

6. VERGES, Spanyolország

Itt, ebben a középkori városban az úgynevezett halottak táncára (dansa de la mort) kerül sor – az emberek csontváznak öltözve kaszákkal és hamvakat tartalmazó ládikákkal parádéznak éjjel az utcákon, felidézve a keresztút, a Passió eseményeit. A halál megszemélyesítése a 14. századi pestisjárványra nyúlik vissza, rengetegen életüket vesztették ebben a városban (is).

7. WASHINGTON DC, USA

A washingtoni Fehér Ház kertjében 130 éve rendeznek tojásgurító versenyt (Easter Egg Roll). Ezt a hagyományt telepesek hozták az újvilágba – a téma, ami köré az ünnep épül, minden évben változik. A fő műsorszám a hímes tojások fakanállal történő fűben gurítása, de vannak zenés rendezvények, fellépők, tojásvadászat, sport- és kézműves foglalkozások is.

Receptajánló:

8. JERUZSÁLEM, Izrael

Jézus keresztre feszítésének helyszínén nagypénteken a hívők végigjárják a Megváltó keresztútját, feszületeket cipelnek, hogy jobban átérezzék a fájdalmat, illetve ellátogatnak az állítólagos temetkezési helyszínére, a Szent Sír Templomhoz. 

9. Szicília

Szicíliában szeretik a morbid dolgokat. Trapaniban például minden húsvétkor sor kerül az annakatára – ennek lényege, hogy lépéseik tempóját mérsékelve, a fából faragott, súlyos szobrokat és Krisztus koporsóját cipelõ férfiak egyet lépnek elõre és kettõt hátra, egyfajta ringó hullámzást adva az egész menetnek. A rossz nyelvek szerint ezt a hullámzást eredetileg a szoborhordozók túlzott szeszfogyasztása okozta, aztán olyan sikert aratott, hogy hagyomány lett belőle.

NÉZZÉTEK!

Ezeket láttad?

via, via

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!