Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Így főzz albérletben és koleszban

Mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor elköltözünk otthonról - sokaknak ez akkorra esik, mikor egyetemre, főiskolára kerülnek. Konyhatippeink most nekik szólnak!

Ha megkérdezünk bárkit, hogy mikor kezdett el főzni, általában háromféle választ kapunk: mióta a konyhapultot felérem, mikor megházasodtam, és mikor a felsőoktatási tanulmányok miatt elköltöztem otthonról. A kiskorú szakácsokkal r.kata foglalkozik, az életük párjával összeköltözők úgyis azt főzik, amit a kedves szeret, viszont nyakunkon a szeptember, ami azt jelenti, hogy záros határidőn belül nagyon sokan fognak arra ébredni, hogy hoppá, anyu nem főzött vacsorát.

Nem akarok olyan elcsépelt frázisokat pufogtatni, hogy most kezdődik a nagybetűs élet, meg minden, de tény, hogy az önálló háztartás kialakítása nagy dolog, függetlenül attól, hogy koliban vagy albérletben kezdjük meg. Ha jó alapokkal kezdünk, idővel csak egyszerűbb lesz, a rosszat viszont  később nehéz lesz levetkőzni. Úgyhogy miért ne csinálnátok mindjárt jól?

1. Reggelizz!

Tudom, ezzel nem mondok újat, és már a középiskolában sem ártott volna. Onnantól azonban, hogy te osztod be a pénzed, a hónap felénél már egyáltalán nem lesz mindegy, hogy veszel-e pár száz forintért délelőtt szendvicset vagy nem. Egy doboz müzli és egy liter tej még a legzsúfoltabb kollégiumi hűtőbe is befér, az elkészítése meg tényleg egy mozdulat.

2. Tanulj meg pár receptet!

Ha még soha nem főztél, gondolj arra, mi a legegyszerűbb étel, amit bármikor szívesen megeszel – majd kérj meg valakit, hogy együtt csináljátok meg egyszer. Ha van négy-öt alaprecepted, az megment a por- és üveges ételek vásárlásától, ha pedig rájössz, hogy milyen egyszerű, kedved lesz a további kísérletekhez.

3. Számolj!

Nyilván van olyan, akinek korlátlan anyagi lehetőségei vannak az egyetem alatt – a többségnek azonban nem. Spórolás jelszóval hajlamosak vagyunk üveges mártásokon és konzerveken élni – amivel jól meg is alapozunk egy pénzrabló és egészségtelen szokást, amiről később nehéz leszokni. A legolcsóbb konzerv májkrém olyan 70 forint körül kapható – 65 grammos kiszerelésben. Egy kiló így 1300 Ft körül van. Kicsit húzós szalonnabőrkéért és csontokról lefejtett húspépért. Nem éri meg inkább venni egy kiló csirkecombot? Egy üveg paradicsomos tésztaszósz is van vagy 600 forint – szerintem ennyiből  simán vehetünk egy kiló paradicsomot és pár fej gombát.

4. Legyen jó alapfelszerelésed!

Nyilván nem mindegy, hogy valaki egy konyhát pár lakótárssal vagy egy egész emeletnyi emberrel oszt meg – pár alap konyhai eszközöd azonban legyen. Egy jó minőségű serpenyő, egy vízforraló fazék, egy lábas és egy kisebb hőálló tál vagy tepsi kezdetnek elég is, persze kell még egy-két jó kés, vágódeszka meg konzervnyitó. A sor nyilván folytatható helytől és anyagi helyzettől függően.

5. Tervezz előre!

A hét első két napján úgyis az otthonról hozott ételeket fogod enni, de a hét hátralévő részén sem kell minden nap boltba járnod. Főzz egyszerű, újramelegíthető egytálételeket, amik elférnek a közös hűtőben is, vagy olyan ételt, aminek a maradékát másnap pár mozdulattal átalakíthatod.

6. Változtass!

Imádod anyukád főztjét, de néha ennél valami mást is a szokásos rizsköret helyett? Unod a kiflit és a zsemlét, de nálatok enélkül nincs reggeli? Hajrá, itt az idő változtatni. Próbálkozz alternatív köretekkel, új fűszerekkel, friss receptekkel. Készíts kuszkuszt, kóstold meg a quinoát, olaj helyett süsd serpenyőben a húst, párold a zöldséget főzés helyett.

7. Nassolj jól!

De ne a tévé vagy a gép előtt, és ne is chips-et és más üres kalóriákat. Az egyetemi évek alatt ezek kikerülhetetlen dolgok, de inkább korlátozd a bulikra és más összejövetelekre, magadtól ne vedd meg. Legyen otthon aszalt gyümölcs, magas kakaótartalmú étcsoki, olajos magvak – ha mindenáron rágcsálni akarsz, inkább ezeket fogyaszd.

+ 1. Hívj barátokat!

A közös étkezés összehoz – a kollégiumban az a legjobb dolog, hogy mindig találsz valakit, akivel lehet együtt enni. Szervezz közös főzéseket – nem kell, hogy mindenki értsen hozzá, lényeg a csapatmunka és a közösen elfogyasztott étel. Az egyik legkönnyebb módja az ismerősszerzésnek egy konyhabuli – csak válassz valami egyszerű, olcsó receptet, dobjátok össze a költséget, és mindjárt lesz 10 új ismerősöd.

Szólj hozzá!

Hozzászólások (2)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Elkepestö Schütötök
Kaddu-Laḍḍu / Elkepestö Schütötök Thu, 2014-08-28 21:27

Remek a cikk, Dacota! Én is megtapasztaltam ezt a kollégiumi-albérleti főzéses dolgot öt évnyi egyetem alatt, s tulajdonképpen ezek a kezdeti ügyeskedések indították el azt, hogy saját receptekkel is előrukkoljak. Ez a "dobj össze valamit abból, amit a hűtőben éppen találsz"-koncepció idővel kihozza az emberből a szunnyadó séfet is! A legelején alapjában véve az üveges szószok fő-fő gyűjtője voltam a koleszban; egy üveg szószból, valamilyen húsból (vagy húshelyettesítő gyanánt pl. tofuból, gyökérzöldségekből...) és gabonaköretből (előfőzött tasakos rizs vagy tönkölybúza, köles, bulgur stb., vagy tészta) össze lehet hozni egy teljes értékű, gyors és olcsó menüt, én is így csináltam a legelején. "Tanulópénz" nekem is volt bőven, leginkább a "mit mikor", a "mit mivel" és a "miből mennyit" kérdésekben: például a töltött olasz tésztaféléket (ravioli, tortellini, gnocchi) olyan kacifántos időbeosztás mellett, mint amilyen nekem volt, ebédre nem ehettem, mert már egy kistányérnyi adagtól is elaludtam, főleg a gnocchitól, elvégre abban van a legtöbb szénhidrát...A legmókásabb mindig az volt, amikor nem maradt más a személyes kis spejzomban, mint tészta, lekvár, aszalt gyümölcs meg némi fűszer. Akkor mindig gondoltam egyet és összedobtam egy jó kis édes spagettit vagy pennét. Kis fahéj vagy kakaópor a lekvárba, rá a tésztára, plusz az aszalt gyümi és meg is van oldva a napi menü. A reggeli története sem különb ám; nálam alap a reggelizés, csak az nem mindegy, mi kerül reggel az asztalra. Megfigyeltem pl., hogy akkor frissebbnek érzem magam, ha nyerssel kezdek, de ha csak gyümölcsből áll a reggelim, az kutyafüle, gyakorlatilag egész napos pangásra vagyok ítélve. Müzlizni évekig müzliztem, de az én gyomromnak konkrétan az sok volt. Mostanában a gyümölcssaláta+indiai halva megy (NB. édessel szoktam kezdeni, olyankor a fölös nassolás kockázatát is kikerülhetem meg a savproblémákat is). És még sorolhatnék ilyen kalandokat...
Végzős mesterszakos egyetemista koromban meg már Páva-termi szélesmetélt készült az albérletem tűzhelyén, s a külföldi vendégdiákok is megkóstolhatták a nazar-golyót a tavalyi néprajzos Mikulás-bulin. (Főleg persze a négy mediterrán - olasz, spanyol, görög, török - leányzónál volt sikere!) Lám, lám, hová juttatott a sok kísérletezés!
A felszerelés meg...hmmmm, talán a legnagyobb kockázat itt az eltűnés vagy tönkremenés kérdése. Nekem is törték már el teáscsészémet, tányéromat, nekem is keveredett már el fakanalam, mint bárki másnak, de szerencsére mindig volt itthonról utánpótlás, mert annyi fölösleges cuccunk van, mint égen a csillag. Na, ez meg egy külön tanulópénz, főleg annak, aki olyan pályát is választ, amelyben körülményfüggően benne van a rizikója a személyes tárgyak elvesztésének, pl. ha sok utazással jár együtt az a meló, vagy zárt közösségben zajlik (pl. szerzetesrend, CNC-sek munkásszállása...). Sokat kellett ügyeskednem ahhoz, hogy a cuccaim épen és egészben megmaradjanak.
Egy szó mint srác, nagyon hasznos a cikked még így is, hogy én már túlestem ezen az egész kalandon (nem megyek tovább PhD-re), legalább kaptam egy jó tükröt is a mögöttem lévő évekhez. Szóval köszönöm! Juli

Zsenya66
Zsenya66 Thu, 2014-08-28 11:24

Amiket felsoroltál, leírtál tanácsokat nem csak épp leszakadó fiataloknak jó, bizony hasznos fiatal asszonyoknak is. Én már nem vagyok az, és volt némi "tanulópénz", mire belerázódtam a konyhai dolgokba, a háztartásba, amikor kellett. Változatlanul nagyon kedvelem az írásaid, a receptjeid! Köszönöm és további jó ízlelést, kísérletezést, élménymegosztást többünk örömére! Marianna