Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Kiderült, ennyiért dolgoznak a gyümölcsszedő napszámosok itthon és külföldön

Mezőgazdaság, turizmus, vendéglátás - ezekben a sokszor szezonális munkákban egyre nagyobb a munkaerőhiány, ami komoly döntésre kell, hogy sarkallja a munkaadókat. 
Egyre kevesebb idénymunkást találni Magyarországon – összegzi a munkaerőhiánnyal kapcsolatos adatokat és észrevételeket a Pénzcentrum.hu cikke. A legnagyobb gondot a zöldség- és gyümölcstermesztés területén lévő munkaerőhiány okozza, ezeken a területeken ugyanis javarészt alkalmi munkaerőt foglalkoztatnak, az idénymunkákra pedig egyre nehezebb olyan munkaerőt találni, aki csupán néhány hónapig is vállalná a feladatokat. 
 
 
A Világgazdaság információ szerint az alkalmi munkák esetében a nyár a domináns időszak, míg idén januárban még csak 189 ezer alkalmi munkás dolgozott, addig júniusban ez a szám 269 ezerre nőtt. A munkavállalók száma júliusban éri el a csúcsot, az ezt követő hónapokban viszont újra csökkenni kezd a létszám. 
 
A betakarítási szezon csúcsidőszaka a mezőgazdaságban júliustól szeptemberig tart, és évek óta óriási fejtörést okozott a termelőknek, hogy ki szedi majd le a gyümölcsöt a fáról, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének korábbi nyilatkozata szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak. Tavaly körülbelül 10-15 ezer fő hiányzott a piacról.
 
,,A kertészetben a minőségi és szakképzett munkaerő pótlás az elmúlt években teljesen megszűnt. Képzés nincs, minden képzést mi biztosítunk a munkavállalóink részére
 - mondta el a Pénzcentrumnak dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója.
 
,,A munkaerőnek kb. az 50 százaléka hiányzik, és a hiány pótlásában csak magunkra számíthatunk. Egyéb ágazatokban, mint például az állattenyésztés vagy a növénytermesztés a helyzet rosszabb. Mi még szerencsés környéken gazdálkodunk, mert a helybéli emberek hozzászoktak a fizikai és kertészeti munkákhoz. A nyári paprika szedését követően nem idegen számukra az almaszedés, és jó bért tudnak nálunk keresni és hajlongani sem szükséges. Szeretnek hozzánk járni, mert megbecsüljük őket. Viszont munkaerőből egyre kevesebb van, ehhez alkalmazkodnunk kell. Amit tudunk gépesítünk és csökkentjük a termesztési felületünket. Az alma és meggy fajtákat úgy választjuk meg, hogy a csúcsmunkák idejét csökkentsük. A szedő embereknek júniusban a meggyel kezdődik, novemberben az alma betakarítással ér végett a szezon. 5 hónapig folyamatosan tudunk munkát biztosítani, emellett jelentős az a munkaerő létszám akikkel egész évben együtt dolgozunk, ők télen almát csomagolnak és metszenek"
- tette hozzá.
 
 
Országon belül keletről nyugatra és északról délre mozognak az idénymunkások – a szegényebb országrészből egyértelműen a gazdagabb irányába. Az országhatárt is egyre többen lépik át és vonulnak tovább Olaszországba cseresznyét, vagy Ausztriába epret szedni.
 
A Pénzcentrum cikke szerint például 10 évvel ezelőtt egy somogyi spárgatermelő még megtehette, hogy nettó 550 forintos órabérért szabolcsiakat foglalkoztatott, addig 5 évvel ezelőtt még ugyanennyiért székelyföldieket, ma viszont már csak ukránokat lehet ennél egy kicsit több, 650 forintos órabérért alkalmazni. 
 
Szabolcsban a sok kertészet miatt sok munkaerőt kell alkalmazni az idénymunkák főszezonjában, főleg a helyi munkanélkülieket és a nyugdíjasokat alkalmazzák, azok közül is azokat, akiket megbízhatóan találnak vagy régről ismernek a munkaadók. Az ő órabérük nettó 700-800 forint.
 
Borsodban már inkább a vándorbrigádok a jellemzőek, akik metszés és szüret idején jelennek meg az ország bármely részében. Munkájukért a brigádvezető vállalja a felelősséget, szakmai hozzáértésük pedig attól függ, milyen munkát volt eddig alkalmuk betanulni, és mennyire megbízhatóak. Órabérük attól is függ, hol dolgoznak, az ország keleti felében nettó 1000 forintot, a nyugati felében 1500 forintot kapnak órabérként
 
 
Hogy ne legyen nagy a munkaerőhiány, Németországban 2015-ben vezették be a kötelező minimálbért, hogy az alacsony képzettséget igénylő, de nem, vagy csak nehezen gépiesíthető folyamatokhoz is megfelelő mennyiségű munkaerőt alkalmazhassanak. A minimálbér ott tavaly óránként bruttó 8,84 euró volt, idén 9,19 euró, jövőre pedig tovább emelkedik óránként bruttó 9,35 euróra.
 
Az egyre nagyobb munkaerőhiány azonban komoly döntések elé kell állítsák a gazdákat, hiszen minél nagyobb a hiány a munkaerőt nézve, annál nagyobb annak a pótlásának a költsége. Gönczi Krisztina, az Agrárszektor vezető szerkesztője szerint:
 
,,A munkaerőhiány fokozatosan a művelésmódok átalakítására kényszeríti a gazdákat: kombájnnal betakarítható szőlőt telepítenek, géppel rázható meggyfákat ültetnek. 
Ezek más fajták, más térközben telepítve és máshogy kell kezelni őket. A művelésmód átalakítása és a gépek beszerzése nagyon költséges, ezért fokozatosan történik, de könyörtelenül ebben az irányban haladunk. Mert míg a munkás odébb áll, a gép mindig kéznél lesz. Akkor is, amikor a munkás már visszatérne."
 

EZ IS ÉRDEKES: 

 
Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!