Ne felejtkezzünk el a cinkről sem!

A ritkán emlegetett tápanyagok közé tartozik, gyakrabban hallunk a vasról, kalciumról. Pedig a cinkről sem szabad elfelejtkezni, jelentősége egyre inkább előtérbe kerül.

A cink a kémiaórákról ismert periódusos rendszerben a fémes elemek közé tartozik. Fontos nyomelem az egészségünk megőrzéséhez, kis mennyiségben ugyan, de szervezetünk számára nélkülözhetetlen.

Mire használjuk?

A felnőtt ember szervezetében mindössze 2-3 g cink van, ennek ellenére fontos szerepet játszik szervezetünk működésében. Cinkre van szükségünk pl. a sejtosztódásban, több száz enzim előállításában, a fehérjék szintézisében, az immunrendszer működésében, a sebgyógyulásban és a véralvadás folyamatában. Igényli továbbá a testnövekedés valamint a jó szaglás és az ízek érzékelése is.

Szervezetünkben a cink nagy része (90%) az izmokban és a csontokban található, legnagyobb koncentrációban a szemben, a hajban valamint a férfi nemi szervekben van, megtalálható továbbá a májban, a vesében, a bőrben, sőt a vérünk is tartalmaz cinket, elsősorban a vörösvértestekben.

Szervezetünk a cinket nem tudja raktározni, ezért étrendünknek minden nap biztosítania kell belőle a számunkra szükséges mennyiséget. A felnőtt férfiaknak ajánlott napi cinkmennyiség kortól és testtömegtől függően 9,4-16,3 mg, a nőknek pedig 7,5-12,7 mg (EFSA), terhesség és szoptatás esetén megnő a cink szükséglet. Mivel a túlzott mennyiségű cink ártalmas a megengedett maximális napi mennyiség is megállapításra került: 25mg/nap – brit ajánlás szerint. 

Miben találjuk?

Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén elegendő cinket fogyasztunk, ugyanis mind az állati, mind pedig a növényi eredetű táplálékokban megtalálható. A legtöbb cinket a vörös húsok, és szárnyasok által fogyasztjuk, de jó cinkforrások még a bab, a lencse, az olajos magvak, a gabonafélék, a búzacsíra, valamint a tejtermékek és a halak. Érdekesség, bár hazánkban ennek táplálkozás élettani jelentősége kicsi, hogy az osztriga cinktartalma a legmagasabb.

A cink hasznosulása jobb az állati, mint a növényi eredetű forrásokból, mert a gabonafélék, és zöldségek rost, illetve fitát tartalma megköti a cinket, így annak felszívódása romlik. Fontos megjegyezni, hogy egyes konyhatechnológiai  műveletek (pl. áztatás, erjesztés) ezt valamelyest javítják.

Súlyos cinkhiány inkább a világ fejlődő régióiban (Dél-Kelet Ázsia, Afrika, Csendes-Óceán nyugati vidéke) fordul elő az alultápláltság és a gyakori emésztőrendszeri fertőzések miatt. Gyermekek esetében a cinkhiány különösen veszélyes, törpenövést, a testi és szellemi fejlődés elmaradását, valamint gyenge immunrendszer működést eredményez.

Olvastad már?

17 hideg sült, ha unod a felvágottat

A fejlett országokban a cinkhiány általában ritka. A csökkent bevitelen kívül csökkent felszívódás illetve fokozott ásványianyag-vesztés miatt jelentkezhet. Tipikusan emésztőrendszeri betegségek (pl. Crohn-betegség, Colitis ulcerosa), krónikus máj-, vesebetegség, illetve alkoholizmus miatt alakul ki. Előfordulhat tartós kortikoszteroid kezelés következtében is.

Tünetei sokfélék lehetnek, érinthetik a bőr, a haj, a körmök egészségét, jelentkezhet hasmenés, fogyás, idegrendszeri tünetek, továbbá oka lehet a látás, a szaglás és az ízérzékelés romlásának.

Ilyen tünetek azonban nemcsak cinkhiány esetében fordulhatnak elő, hanem egyéb betegségek esetében is. Így mielőtt cinkpótlásba kezdenénk, forduljunk orvoshoz a panaszok okainak kiderítésére, hiszen a felesleges cinkpótlásnak is lehetnek egészségre káros következményei.

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!