Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Spanyol nátha: 100 éve ez a vírus uralta a világot, és nagyobb pusztítást végzett, mint a világháború

100 éve ilyenkor a spanyol nátha tombolt, és jelentősen megritkította a Föld lakosságát. De hogyan és miért fogták az egészet a spanyolokra, és mit titkolt el sok kormány?

A dédszüleidtől talán még hallhattál a 20. század elején pusztító spanyol nátháról, de tény, olyan korszaka volt ez az emberiségnek, amire senki sem emlékszett vissza szívesen. A spanyol nátha I. világháború utolsó évében jelent meg, és meghatványozta a háború utáni megpróbáltatásokat.

Az I. világháború eltörpült a spanyol nátha mellett

A spanyol náthához képest az I. világháború eltörpül, ha azt nézzük, hányan haltak meg a járványba, és mennyien veszítették életüket a háború miatt. Előbbi körülbelül 50 millió ember halálát okozta, míg utóbbi 17 millióét világszerte.

Az 1918-ban indult pandémia 500 millió embert fertőzött meg, ami a világ akkori népességének az egyharmadát jelentette. Pontos adatok nincsenek, de becslések szerint a halálozási arány 10-20 százalék volt, azaz 50-100 millióra tehető a halálos áldozatok száma.

Miért csak későn vették észre?

A hatalmas halálozási arány egyrészt annai is volt köszönhető, hogy a járvány a háború utolsó évében ütötte fel a fejét. Minden orvos, ápoló a hadszíntereken dolgozott, és a sebesültek ellátásával voltak elfoglalva. Amikor 1918. március 11-én Kansasben egy amerikai tábori szakács lázra, fejfájásra és torokfájdalmakra panaszkodott, ugyanazon a nap estéjére már 500-an jeleztek hasonló tüneteket a táborban.

A spanyol nátha magától is hipergyorsan terjedt, amire a háborús körülmények még inkább rásegítettek. A katonák sokszor változtattak helyet, így a vírus is könnyen eljutott egyik helyről a másikra. A háború alatt sokszor és sokan zsúfolódtak egy helyre, emellett a higiénia teljes hiánya, valamint a legyengült immunrendszer és az alultápláltság tökéletes kombináció volt a vírus számára, hogy fénysebességgel fertőzzön.

A magas halálozási arányról azonban egyes kormányok visszatartozzák az információt, és nem adták a lakosok tudtára. Tartva a lázongásoktól, egy tervhez tartották magukat: a spanyolországi esetekről adtak hírt, valamint arról, hogy az akkori spanyol király, XIII. Alfonso is komolyan lebetegedett. Mindeközben a britek, a németek, a franciák és az USA sem tárta a nyilvánosság elé a valós helyzetet, és a halálozási arányokat. A járvány a hamis spanyol fókusz miatt kapta a spanyol nátha elnevezést is. A spanyol nátha egyáltalán nem a spanyoloktól indult, pontos eredete nem tisztázott: egyesek Kínát, mások Franciaországot tartják a kiinduló pontnak, de van, aki az Osztrák-Magyar Monarchiát.

3 napos betegség

Mivel a virológia a 20. század elején még gyerekcipőben járt, ezért a spanyol nátha kontroll nélkül szedhette az áldozatait. Tegyük hozzá, eleve bakteriális fertőzésnek gondolták, nem vírusos eredetűnek, az orvosok sokáig még  maszk viselését sem tartották fontosnak. A háborúban legyengült szervezet könnyen elkapta a fertőzést, és sokaknál igazából ez bizonyult végzetesnek.

Az agresszív vírus a tüdőt támadta meg, ami tüdővérzést, légzési elégtelenséget okozott, és mondhatni, gyors halálhoz vezetett: gyakran 3 nap alatt végzett azzal, aki elkapta. Persze, sorra jöttek a csodaszereknek kikiáltott szerek, kezelések, amiknek a gyógyulni vágyó, rettegő lakosság bedőlt. Morbid, de él egy olyan feltételezés is, hogy az akkoriban szabadalom alól felszabaduló aszpirin is okozhatta a halálozások egy részét: a gyógyszer gyártójának a szabadalmi joga lejárt, így aki csak tudott aszpirint gyártott, majd megtévesztve a lakosokat, ellenszer gyanánt kínálta. Úgy tartják, sokan annyi aszpirint vettek be, hogy nem elképzelhetetlen, hogy aszpirin túladagolás is hozzájárult a halálukhoz.

Éttermek, kávézók bezárása

A járvány epicentruma a Közel-Kelet, a Távol-Kelet és India mellett az USA, azon belül is New York volt. Indiában 17 millió ember veszítette életét a járvány következtében, de New Yorkban is egész családok haltak meg, és volt olyan nap, amikor 800-an veszítették életüket. Egy ideig a járványt német pestisnek hívták: az összeesküvés elméletek akkoriban -érthető módon- még gyakoribban voltak, mint most. Azt gondolták, hogy a járványt a németek szabadították rá a világra. Aztán, amikor a németeket is elérte a vírus, ez az elmélet megbukott.

Kétség kívül a spanyol nátha leghatásosabb „ellenszere” az elkülönülés volt, ami lássuk be, a háborús helyzetben nagyon nehezen volt csak kivitelezhető. A világ azon részei, ahol meg tudták valósítani azt, hogy az emberek elkülönüljenek egymástól, ahol be tudták záratni a kávézókat, bárokat, éttermeket, valamint csökkenteni tudták az utazások, mozgások számát, némiképp alább hagyott a járvány.

A betegek házait vörös cédulával jelölték meg, a tömegközlekedést csak szükség esetén ajánlották használni - tegyük hozzá, akkortájt csak keveseknek volt autója. De mindezen óvintézkedések mellett a frontokról hazatérő katonáktól sokan féltek – joggal, hiszen magukkal vitték a vírust is.

A spanyol nátha 2 évig tombolt, 1918. márciusától 1920 decemberéig, és számos híres áldozata volt, köztük Walt Disney, Greta Garbo, Gustav Klimt, Franz Kafka és Szabó Ervin is. 

Ezeket olvastad már?

via és via és via és via és via

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!