Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Street food, fast food, junk food

Az elmúlt években egyre többet hallunk a street foodról, junk foodról és fast foodról. Ártalmasak? Finomak? Ha te is meg vagy keveredve, segítünk eligazodni a fogalmak között!

Alig húsz évvel ezelőtt lehetett hamburgert kapni a strandokon és a nagyobb végállomások bódéjaiban, lángost a piacokon, hot-dogot meg a Városligetben. Nem volt külön nevük, a hamburger hamburger volt, a lángos lángos, a kürtőskalács meg kürtőskalács. Pár év alatt aztán az – akkor még – Moszkva téren árult csalamádés hamburgereket elsöpörték az amerikai gyorsétteremláncok, ma pedig, mikor mindenki úgy beszél a mekiről, hogy „á, én még kezet mosni se járok ilyen helyekre”, a nálunk alig húsz éve ismert szendvicset olyan árban árulják sok helyen, mintha bélszínből és homárból lenne kikeverve a pogácsa.

A többieknek fesztivált rendeznek, egy-egy sztárszakács pedig pogácsányi lángoskákat creme fraiche-el és kaviárral dob fel. Közben másról sem hallunk, mint hogy milyen egészségtelen a gyorskaja, nem kéne az utcán enni munkába menet. Hogy is van ez? Mi a jó a street foodban? Árt nekünk a gyorskaja? A kettő nem egy és ugyanaz?

Nem bizony. Ahhoz azonban, hogy rámutassunk a különbségre, előbb tisztázzunk a fogalmakat!  Mi a különbség a fast food (gyors kaja), a street food (utca kaja), és a nálunk a köztudatban csak az angol nevén ismert junk food, szabad fordításban szemét kaja között? Nagyon könnyű őket összekeverni, hiszen mindháromhoz percek alatt hozzájuthatunk az utcán, általában olcsóbbak, mintha étteremben rendelnénk őket, és jellemzően nagyvárosokban a leggyakoribbak. Különbség azért van bőven.

Junk food gyűjtőnéven azokat az élelmiszeripari- és késztermékeket szokás nevezni, amelyek tele vannak tartósítószerrel, állományjavítóval, mesterséges színezékkel, a cukor- és zsírtartalmon kívül pedig nem sok tápanyagot tartalmaznak. Ez a definíció tökéletesen illik egy gyorsétteremben beszerezhető sült krumplira, hamburgerre vagy hot dogra, de ne legyünk olyan nagyon elszállva magunktól, egy olcsóbb strandos lángos is vidáman kiérdemelheti ezt a címet. Ugyanakkor mindegyiket elkészíthetjük minőségi alapanyagokból, odafigyeléssel, így a junk food kategóriába leginkább a bolti chips-ek, ipari sütik, nápolyik, cukros italok tartoznak, amelyeken nem lehet nagyon segíteni, és amelyeknek egyetlen célja a pillanatnyi telítés, a cukorszint megemelése és a pár perces hamis öröm.

Ehhez speciel nem kell az utcán enni, elég a bevásárlóközpontok félkész termékeit, melegíthető vacsoráit megvásárolni, így a kisgyerekes anyukák mumusa otthoni körülmények között is előállítható.

Fast food, vagyis gyorskaja az a csapat, amelyet két perc sorban állás után megkapunk, és hazafelé sétálva is megehetünk. Ami ugyan nem szép szokás, de ettől függetlenül még simán találhatunk jó minőségű, ízletes szendvicseket bármelyik delikát boltban, vagy egy-egy különleges levest a méltán felkapott levesezőkben. A fast food nem feltétlenül jelent rossz és egészségtelen ételt, és ha valaha az életben készítettünk már otthon teljesen s.k. hamburgert vagy kenyérlángost, tudjuk, hogy az a gyors nem is annyira gyors. A gyors jelző itt nem az elkészítés időtartamára utal, hanem arra, hogy mi magunk gyorsan hozzájuthatunk. Mivel egy átlag éttermi várakozási idő töredéke alatt megkapunk egy ilyen fogást, a gyors még akkor is igaz, ha a fesztiválon beszerzett kürtöskalácsokat az árus már hajnal ötkor begyúrta. 

A street food, vagyis az utcakaja a legrégebbi az összes fogalom közül, és általában a nemzeti ételekhez köthető. Nálunk ugyan még gyerekcipőben jár, hiszen az újkori történelemben bevándorlás szempontjából nem voltunk igazán célország – és most nem számítom az időnként a térfelünket pár évtizedre elfoglaló, ideiglenesen itt állomásozó csapatokat, bár érdekes lenne utánanézni, hogy a török hódoltság alatt lehetett-e Budán kebabot kapni, és hogy volt-e pirog az ötvenes években. A street food a modern kori történelemben általában a betelepülő népcsoportokhoz kötődik, és olyan bevándorlás szempontjából releváns fejlett országokban a legjellemzőbb, ahol több kultúra is keveredik: magába foglalja a török kebabot, a vietnami leveseket, a kínai tésztákat és sült rizseket, a zsidó delikátesz fogásokat, adott esetben még az olasz pizzát is. 

Bár egy meglehetősen gyors étkezési forma, adott esetben nemcsak egészséges, de kifejezetten ínyenc falatokat is találhatunk egy-egy utcai árusnál. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az elmúlt években a három hasonló fogalom közül pont ezt kapták fel, és azok a fesztiválok, amelyekre a szakácsok és a tulajok jobban készülnek, mint a karácsonyra, pont ezen a néven futnak.

Mivel a fogalmak ennyire közel állnak egymáshoz, illetve adott esetben több kategóriába is besorolhatóak, nehéz igazságot tenni. Egy egyszerű példával élve azonban így fordítanám le: a mirelit pizza kilométeres összetevőlistájával junk food. A pizzaszelet, amit munkából hazafelé megeszegetünk egy átlagos étteremben, ahol legalább a tésztát maguk készítik, az a fast food, a gyors kaja. De a szelet pizza egy picit lepukkant, azonban autentikus pizzázóban Olaszország déli részén pedig street food, utcakaja.

Jövő héten a három fogalom hátteréről és alakulásáról lesz szó.

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!