Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

A szénhidrátszegény diéták 7 tipikus hibája

Töretlen népszerűségnek örvendenek a szénhidrátszegény diéták. A jó hír, hogy ezeket lehet jól is csinálni, próbáljuk meg például az alábbi hét „hibát" elkerülni!

Évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendenek az ún. „low-carb", azaz az alacsony szénhidráttartalmú étrendek. Van, aki az egészségét szeretné ily módon védeni, van, aki fogyni szeretne, és van, akinél ez nem népszerűség kérdése, hanem betegsége miatt, pl. cukorbetegség, inzulinrezisztencia kell odafigyelnie a napi szénhidrátbevitelre.

A szénhidrátszegény diéták népszerűségének első hulláma a 70-es években indult az Atkins-diétával, ma már nagyon széles az elérhető low-carb paletta. Lényegük általában az egyszerű szénhidrátok teljes kizárása és az összetett szénhidrátok kisebb-nagyobb korlátozása az étrendből, illetve a napi szénhidrátbeviteli mennyiség pontos meghatározása. Nálunk például a fogyni vágyók körében vált népszerűvé az elmúlt években a 160 g szénhidrát diéta, de vannak, akik ennél kisebb mennyiséget céloznak meg étrendjükben.

Olvastad már?

A 160 g szénhidrát diéta alapjai

Lássuk, melyek lehetnek a szénhidrátszegény diéták buktatói!

1. Ismerjük meg a szénhidrátokat!

Ha valaki belekezdene egy alacsony szénhidráttartalmú diétába (amellett, hogy szerintem ezt is érdemes dietetikus felügyelete mellett intézni), első lépésként is olvasson egy kicsit utána annak, hogy mik is a szénhidrátok, mi a szerepük a szervezetünk működésében, miért van szükségünk rájuk, és mi történik velük az emésztés során. Akár elő is vehetjük a bioszkönyvünket, akár olvashatunk róluk szakemberek által írt cikkeket. Szerintem tényleg nem nehéz  megérteni, és sokat segít az étrend kiegyensúlyozott(abb) összeállításában.

Tanuljuk meg a különbséget (egyszerű) szénhidrát és (összetett) szénhidrát között, ismerjük fel, hogy nemcsak a kenyér, a krumpli, a rizs és a fehérliszt a szénhidrát, hanem a zöldségek és a gyümölcsök is annak tekinthetőek.

Olvastad már?

A szénhidrát nem ellenség!

2. Húst hússal és egy kis szalonnával

A diétába belevágók gyakran a hús- és zsírfogyasztás jelentős növelésével próbálják kompenzálni a szénhidrátok (kényeztető édességek?) kiesésével csökkenő élvezeti értéket. Büszkén tekintenek 20 dekás, ropogósra sült szalonnával betakart sülthús-szeletükre, mondván, ez aztán a királyi diéta!

Fontos megérteni, hogy az alacsony szénhidrátmennyiség nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne szerepeljenek szénhidrátok az étrendben. Ha például fogyni szeretnénk, akkor az ellenőrizetlen hús-, zsírfogyasztás oda is vezethet, hogy nem sikerül megszabadulnunk a felesleges kilóktól, hiszen a napi kalóriabevitelünket nem csökkentjük. Hosszabb távon pedig akár egészségünkre is károsan hathat ez a fajta egyensúlyeltolódás, ami megjelenhet például egy magasabb húgysavszintben a következő vérvételnél.

3. A zöldségeket, gyümölcsöket is elhagyjuk

Sokan annyira koncentrálnak a szénhidrátbevitel alacsonyan tartására, hogy a zöldségeket és a gyümölcsöket is elhagyják az étrendjükből. Ez több okból sem jó irány, egyrészt ld. az előző pontot, másrészt a zöldségek, gyümölcsök elhagyásával megfosztjuk magunkat a színes, változatos ételektől, csökken a vitamin-, az ásványianyag- és az élelmirost-bevitelünk. Ez utóbbi akár krónikus székrekedéshez is vezethet, az előbbiek pedig állandósuló fáradtsághoz és rossz közérzethez.

4. A kalóriák nem számítanak!

Vannak, akik ezt mély meggyőződéssel hiszik, én nem tartozom közéjük. Persze itt is fontos, hogy mi a cél, de általában azok szoktak belefogni pl. egy 160 g szénhidrát diétába, akik fogyni szeretnének, és az ő esetükben a napi energiabevitelre is oda kell figyelni. Ha valakit orvosi ajánlásra „fognak" szénhidrátszegény diétára, mert pl. terhességi cukorbetegséget állapítottak meg nála, ott sem szabad elfelejtkezni a kalóriákról, de ezek mind-mind egyedi megítélést, személyre szabott étrendi kezelést igényelnek.

Az is igaz azonban, hogy vannak, akik jelentős testsúlycsökkenést érnek el a kalóriák számolgatása nélkül is. Ennek oka általában az, hogy a meghatározott napi szénhidrátmennyiség és -eloszlás (!) betartása nagymértékű fegyelmezettséget igényel, hozza magával a szénhidrátok valós természetének megismerését (ld. 1. pont), a korábban esetleg ad hoc étkezési rend napi 4-5-szöri étkezési ritmussá alakítását, az egyszerű szénhidrátok elhagyását, az adagnagyság megszokását, az odafigyelést, és nem ritkán a rendszeres fizikai aktivitás beépítését is az életmódba. Ezeknek köszönhetően a korábbiakhoz képest csökken a napi energiabevitelük – számolgatás nélkül is. Ez vitathatatlan előnye pl. a 160 g szénhidrát-diétának, azonban ha valaki pusztán a napi szénhidrátbevitel korlátozásával nem ér el testsúlycsökkenést, akkor érdemes étrendi naplót készítenie, annak elemzéséért, az esetleges hibák feltárásáért szakember segítségét kérnie.

Olvastad már?

Ezért írj étrendi naplót!

5. Bespájzolunk csökkentett szénhidráttartalmú termékekből

A sikeres szénhidrátdiétának nem szükséges és nem is elégséges feltétele az egyre több helyen beszerezhető csökkentett szénhidráttartalmú termékek beszerzése. Ha egy pillantást is vetünk a termékcímkére, láthatjuk, hogy egy ilyen típusú kenyérnek a szénhidráttartalma valóban alacsonyabb a hétköznapi kenyerekénél, de az energiatartalma jellemzően magasabb – ugorjunk csak vissza az előző pontra! Ha nem vagyunk tisztában a napi energiaszükségletünkkel, azaz hogy hány kalóriára van szükségünk egy nap mondjuk a testsúlycsökkentéshez, akkor nem fogjuk tudni ezeket a termékeket helyesen megítélni, naívan azt hihetjük, hogy alacsony szénhidráttartalmuk miatt „bármennyit" ehetünk belőlük.

6. Rákattanunk

Annyira koncentrálunk a kiszámolgatott menünkre, hogy biztonsági okokból ugyanazt esszük heteken (hónapokon?) át. És közben szenvedünk, meghalunk az unalomtól, a kezdeti lelkesedésünk semmivé foszlott.

Erre nyilvánvalóan semmi szükség, ha megtanultuk az alapokat, változatos, kiegyensúlyozott étrendet állíthatunk össze hétköznapi alapanyagokból, extra macerák, kiadások nélkül.

Olvastad már?

Alacsony szénhidráttartalmú köretek

7. Elvonási tünetek

Olyan mértékben megvonjuk magunktól az energiát adó szénhidrátokat, hogy gyakorlatilag elvonási tünetekkel szembesülünk. Egyrészt gyakran vagyunk éhesek (fáradtak, dühösek, dekoncentráltak), amellyel ideig-óráig megbirkózunk, amikor aztán egyszer csak áttör az ár, és hömpölygő lelkiismeret-furdalás mellett belakmározunk kedvenc szénhidrátbombánkból.

Elvonási tüneteink lehetnek az édességek megvonásától is, ennek persze akkor van főleg jelentősége, ha édesszájúak vagyunk. Lépjünk túl a 6. pontban megfogalmazott korlátokon, keressünk alacsony szénhidráttartalmú túrós, joghurtos, gyümölcsös, édesítőszeres desszerteket, és fedezzük fel ezek korlátlan világát, meglepően csodás édességekkel kényeztethetjük magunkat teljesen legálisan.

Ha úgy döntünk, belevágunk egy alacsony szénhidráttartalmú étrendbe, ne legyünk kockafejek, legyünk rugalmasak, kísérletezőek, keressünk recepteket, egy kis odafigyeléssel, egy kis matekkal színes, változatos, gyakorlatilag örökre fenntartható étrendi elveket és gyakorlatot sajátíthatunk el.

Olvastad már?

Top 11 szénhidrátszegény desszert

(via about health)

címlapkép: 123rf

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!