Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Szerkesztőségünk túl van az első cukormentes héten. Hát, voltunk már jobban is

Eltelt a Nosalty szerkesztőségének első cukormentes hete, nem volt olyan rettenetes, mint vártuk, de azért akadtak nehézségek bőven. Lássuk kinek mi okozott gondot!

A Nosalty szerkesztősége egy hete vágott bele a cukormentes diétába. Itt egyből pontosítanék is, mert akadt félreértés – természetesen hozzáadottcukor-mentes diétába kezdtünk, a zöldségekben, gyümölcsökben, tejtermékekben található természetes cukortartalomról nem mondunk le.

Két szinten indult a kihívás: a „light” szinten indulók azokat az édes ételeket hagyják el az étrendjükből, amelyek könnyen beazonosíthatóan tartalmaznak cukrot, a „hardcore” szinten indulók pedig mindent elhagynak, amiben biztosan van cukor és mindent, amiben az összetevők között szerepel a cukor vagy annak bármilyen formája és édesítőszereket sem fogyasztanak. A kihívás részleteiről korábbi cikkünkben olvashattok.

Hát, túl vagyunk az első héten, lássuk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk és milyen nehézségeink akadtak!

Az első hét tapasztalatai

Azt azért érdemes tudni, hogy alapvetően elég egészségtudatos a csapat, nyilván van, aki inkább és van, aki kevésbé, de nem jellemző, hogy csokiban, sütiben, édes, egészségtelen félkész ételekben fürdőznénk. Ugyanakkor tényleg meglepő, hogy milyen nehéz néha kideríteni, hogy miben van cukor:

  • két nagyon hasonló, egyébként „egészséges” termék közül az egyikben van, a másikban nincs,
  • az egyik szójaszószban van, a másikban nincs,
  • a bolti kenyérféléről nem lehet eldönteni, így nem vesszük meg,
  • a vajkrémek nagy részében – számomra is meglepő módon – nincs hozzáadott cukor,
  • még abban a felvágottban is van cukor, amiről nem is gondolná az ember.

Az első hét tapasztalatai alapján elmondható, hogy:

  • az általános közérzetet tekintve 2/3-unk nem tapasztalt változást, 1/3-unk jobban érzi magát és senki nem érzi magát rosszabbul,
  • nagy részünk nem lett ingerültebb a cukorfogyasztás hiányából fakadóan, 2-en viszont igen,
  • 5-en nem éreztek változást az alvásuk minőségében, egy valaki rosszabbul alszik, 3-an jobban alszanak (ez persze lehet más külső körülmény következménye is),
  • 3-an fáradékonyabbak voltak a megszokottnál a héten, 7-en nem,
  • a koncentrációképességünket tekintve nem éreztünk releváns változást.

Én személy szerint izgatottan várom, hogy a 4. hét után a fenti tényezők tekintetében milyen tapasztalataink lesznek, miben lesz értékelhető változás.

A „Mi okozta a legnagyobb nehézséget?” kérdésre a kollégák visszajelzései:

Akadtak persze nehézségek is a hétköznapokban:

Nagyon megkívántam a tiramisut, de ugye nem lehet ilyesmiket enni, így szomorúan próbáltam elterelni róla a figyelmemet. Helyette ettem egy cukormentes müzliszeletet de az természetesen csak még jobban aláhúzta, hogy a tiramisu íze mennyivel jobb.

Hogy hogyan pácoljam be úgy a sült oldalast, hogy semmilyen cukor ne legyen benne.

A termékek összetevőinek alapos figyelembevétele.

Rágógumi, felvágottak hiánya.

Jóval több időt vett igénybe a bevásárlás.

Hogy ne felejtsem el mit csinálok. És kibírjam hogy ne egyek édességet, amikor a párom mellettem csokizott.

A hétköznapi ebédek kitalálása.

Az ebéd/vacsora utáni édességvágy legyőzése.

Hogy nem tudom egy darab csokival enyhíteni az ”éhségem„.

Nem ihattam mézes teát, sőt meg sem kóstolhattam, hogy megfelelően ízesítettem-e be a családnak.

Mi hiányzott a legjobban?

Nekem személy szerint a szombat esti filmnézős nasicsoki hiányzott a legjobban, illetve nem csak nehéz volt, hogy nem kóstolhattam a tiramisumat, hanem szociálisan is szomorú, hogy nem vettem részt a fiam szülinapi sütijének elfogyasztásában.

A többiek véleménye:

A nutellás tejbegríz. Azelőtt előfordult, hogy egy hétig szinte minden nap azt ettem.

Kaja utáni desszert, a többi nélkül elvagyok.

A ropi és a rágógumi.

A rágógumi, és hogy alig van gyümölcs, amivel pótolhatom a nasikat, a magvak meg sajnos nagyon meglátszanak a bőrömön.

A sonkák és a szalámik.

Mindenféle édesség és másnapos kóla.

Néha egy szelet kenyér.

Cukros üdítők, gyümölcslevek.”

Csoki.

Lássuk, milyen „hibákba” csúsztak bele a résztvevők!

Sokszor csináltam már hasonló, vagy szigorúbb diétát, ezért még egyelőre nem okozott nehézséget, hogy betartsam.

Automatikusan megkóstoltam a tiramisu krémjét amit épp csináltam.

Ettem rágót, ropit.

Véletlenszerű virslifogyasztás egy alkalommal, egy fél rágó (tudatosan).

Ettem sonkát.

Megittam egy Actimelt.

Sokszor nyúltam a szószos üvegek után, de még időben rájöttem a turpisságra, véletlenül beleharaptam az általam sütött kuglófba, és egy csemegeuborkába, de ennyi.

Unicum, pálinka.

Többet ettem más ételekből.

A fentieket én személy szerint nem tartom valódi hibáknak, hiszen most „tanuljuk” ennek az étrendnek az elemeit, szerintem természetes, hogy nem megy minden az elejétől kezdve „tökéletesen”. Más kérdés persze, hogy kell-e egyáltalán, hogy „tökéletesen” működjön ez rend, de erre a kérdésre majd az egy hónap eltelte után térünk vissza. Tartsatok velünk addig is!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek!

Szólj hozzá!

Hozzászólások (2)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

szmarti
szmarti / szmarti Tue, 2017-02-28 16:44

Én sem teszek cukrot a teába, kávéba, kerülöm az édességeket (még a péksüteményeket és a gyümölcsös joghurtot is), de az ilyen szigorú cukormentes diétát, amely miatt a húskészítmények nagy részét is száműzni kellene az étrendből, már feleslegesnek tartom.

Bodon Judit dietetikus
BodonJudit / Bodon Judit dietetikus Tue, 2017-02-28 16:51

Kedves szmarti! Lehet, hogy feleslegesnek tűnik, de vannak, akiknek betegségük miatt még ennél is szigorúbb étrendet kell követniük, tehát ebből a szempontból sajnos nem "feleslegesség" kérdése. Másrészt most a szerkesztőségünkben mondjuk úgy, hogy egy "kísérlet" folyik, megnézzük, mit bírunk, hogy bírjuk - és egyébként azt is, hogy minek van racionalitása a XXI. században. :)