Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Szikrázó nejlonköpeny, napközis tea és bevágó tornadressz - Ilyen volt diáknak lenni a Kádár-korszakban

Az iskolatáskánk valóban nehéz volt, ahogy azt Demjén Ferenc is megénekelte, de még mindig édesebb teher volt, mint amit néha felnőttként cipelünk. Nosztalgiázz velünk te is!

Emlékszel, hogy vártuk, hogy a nyári szünet után újra meghalljuk az iskolacsengő hangját? Hát persze, hogy nem rémlik, mert a legtöbben egyáltalán nem vártuk. De visszagondolva mégis szépek voltak azok az évek.

Becsöngettek

Az iskolacsengő hangjára nem egyszer ugrott össze a gyomrunk, ha olyan óra előtt szólalt meg, amire nem készültünk, vagy a tanárt nem szívleltük. De sokszor hozott enyhülést is, amikor az óra végét jelezte – persze, néhány tanár ezt olykor csak tájékoztató jellegű hangjelzésnek vette.

A csengő megszólalása után pont ilyen padokban ültünk, és vártuk – vagy éppen nem – a tanár érkezését:

Nejlon köpeny

Mindenki, aki a rendszerváltás előtt, és az azt követő években volt iskolás, jól emlékszik a nejlon köpenyekre. Hogy is felejthetnénk el, amikor fényes szikrákat szórt a sötétben, és a hajunkat is égnek állította, amikor kibújtunk belőle! Az biztos, hogy a szerepét betöltötte: uniformizált minden gyereket: tehetősebb családból származót és kevésbé módosat, mégis, nagy egyetértésben együtt utálta minden diák.

Variációk iskola köpenyre: szinte halljuk, ahogy serceg!

Csak a viszonyítás kedvéért: 1964-ben még így jártak a kislányok iskolába – műszál nélkül!

Tízórai és uzsonna

Ha napközis voltál, akkor járt tízórai is, aminek elmaradhatatlan része volt a mackósajt, a kifli, a parizeres zsemle, a körözött, délután pedig a mézes-vajas vagy lekváros-vajas kenyér. Mindezt pedig iskolatejjel, kakaóval és minden ital legnemesebbikével: menzateával öblítettük le. A tea tökéletes kikeverési arányát csak a konyhás nénik tudták, a titkot pedig azóta is őrzik.

Kék-piros táska

Anno, első, második osztályos korunkban sokunknak volt teljesen egyforma iskolatáskája. A kék-piros színű, kocka alakú fémcsatos táska szinte mindent elnyelt, amire szükség is volt, hiszen akkoriban sok füzetet és könyvet kellett cipelnünk.

Színváltós fém toll

A 4 színt egy tollban egyesítő színváltós toll amolyan felnőttes dolog volt, és még a pax tollnál is menőbbnek számított. Komolyabb értéket képviselt, mint egy szimpla golyóstoll, és az egyszerű színes tollak – ha lapult ilyen a tolltartónkban, vigyáztunk rá, de azért néha a köpenyünk zsebére tűztük és közszemlére tettük. Sőt, ha ügyesek voltunk, felső tagozatban, dolgozatjavításnál simán átpattintottuk a pirosat zöldre.

Egyszerű ceruzák

Régen nem vittük túlzásba a cicomát az iskolaszerek terén: a grafitceruza sárga bevonatot kapott, a végén rózsaszínű radírral. Persze, a radír inkább amolyan esztétikai tuning volt, ugyanis nem igen radírozott, ellenben maszatolt és beszínezte a papírt. A színes ceruzákkal sem tudtunk – és nem is akartunk – flancolni, nagyjából mindenkinek egyforma volt.

Aki szeretne hazamenni, jelentkezzen:

Menza

A meggyszósz – főtt hús – krumpli kombináció először egészen bizarrnak tűnt, de valójában a gasztronómia egy új, és addig ismeretlen szegletébe nyerhettünk bebocsátást. A menzán sokszor randevúzott a krumpli és a tészta gránátos kockaként egyesülve, meg a darás tészta, császármorzsa egy leheletnyi baracklekvárral – persze, ha jóban voltál a konyhás nénikkel, a lekvármérésnél több került a tányérodra. De nem feledjük a betűtésztás paradicsomlevest, valamint a zöldség és hús nélküli, de annál több cérnametélttel tálalt húslevest se!


Szorzótáblás ceruza

A szorzótáblás ceruza nemcsak dizájnos, hanem praktikus is volt, amit érthető módon soha nem szabadott kihegyezni. Korrekt módon tartalmazta az egész szorzótáblát, és érdekes módon a matektanárok nem tiltották ki az órákról.

Műszálas tornadressz

A műszálas tornadressz az általános iskolák egyik legrémesebb öltözéke volt a köpeny mellett, amit jóformán minden lány utált. Se perc alatt beleizzadtunk, nem lehetett benne rendesen mozogni anélkül, hogy ne cuppant volna be a két farpofánk közé, és kamaszodva kifejezetten kellemetlen volt a viselése.

A '70-es években még pamut anyagú volt a felszerelés, később azonban a nejlon átvette az uralmat:

10 perces szünetek

A szünetekben kocsiztunk, gumiztunk és ugróiskoláztunk. A kocsizás országtájanként máshogy hívják, nálunk azt jelentette, hogy ketten szembe álltunk egymással, megfogtuk egymás kezét keresztben, és oldalazva elkezdtünk pörögni – a szédülésig tudtuk játszani.

A gumizásnak nem volt ilyen hamar vége: a különböző alakzatokban kifeszített gatyagumit egymásnak adtuk át, és az veszített, aki nem tudta átvenni tőlünk. De egy-egy hosszabb példányt a lábunkra is kifeszítettük, és a harmadik társunk meghatározott koreográfia alapján ugrálta át.

Bár, sokszor elvágyódtunk az iskolából, de most egy-egy stresszesebb munkanap helyett inkább koptatnák azokat a kemény fapadokat.

Ezeket olvastad már?

Szólj hozzá!

Hozzászólások (3)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

lewega
lewega Sun, 2019-09-08 08:38

Hiába próbálják lejáratni azokat az időket. Csak azok hiszik el a sok hazugságot, akik nem éltek akkor. Mi gyerekek lehettünk. Össze tudom hasonlítani a saját gyerekkoromat az unokáiméval, szerintem az enyém jobb volt., pedig mi sem voltunk jobban eleresztve, mint a lányomék. A divaton, hogy mi volt akkor, meg kár gúnyolódni, mert 50 év múlva meg a mai divat lesz furcsa. Az iskolaköpeny meg okos dolog volt.

busizsu
busizsu Sun, 2019-09-08 08:28

Az iskolaköpenynek sok előnye volt: El lehetett hordani alatta a viseltesebb ruhát, könnyű volt tisztán tartani /akkor még nem volt mosógép sok helyen/ , ha hideg volt, alá lehetett öltözni mindenki számára elérhető volt. A menza ételek igen is jók voltak, nem ették a gyerekek ezeket a gyorséttermi vacak kajákat, rendszeres volt az étkezés. Többnyire az iskoláknak volt saját konyhája és azt hiszem Marika néni túrós csuszájánál ma sincs jobb étel. A szegényebb szülők számára is kifizethető volt, a gyerekek nem tömték magukat tele mindenféle vacak nassival, Feleslegesnek tartom ezt a rengeteg iskolaszert, ami úgymond nélkülözhetetlen, pénzkidobás, a fogyasztói társadalom sajnos ezzel jár. Azért gürcölnek a szülők reggeltől estig, hogy a sok divatos ruha, menő felszerelés stb. meglegyen, ahelyett, hogy az időt a gyerekekre fordítanák. Nagyon rossz felé megyünk, s ez meg is látszik a gyerekeken.

zsuzsannatoth59
zsuzsannatoth59 Sun, 2019-09-08 07:05

Bizony bizony .....régi szép idők !!! Nekünk nem járt az eszünkbe , hogy be lázadjunk a köpeny ellen .....meg lett magyarázva , hogy az elsősorban az alatta lévő ruhák védelmére szolgál .Nekem még a hagyományos ....legombolható ujjú illetve a gombolni való gallér amiből 2 darab járt . S bizony ......még jó lenne sokszor ott tartani !! :D !!