Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Tényleg rovarokat, algákat és laboratóriumban tenyésztett fogásokat eszünk majd a jövőben?

A népesség nő, a termőterület csökken, a környezetet meg pusztítjuk. De mit eszünk 20 év múlva, ha ez így folytatódik?

Az ingadozó ételárak és a népességszám növekedése miatt át kell gondolnunk, hogy mit fogunk enni a jövőben - mondják ételjövő-kutatók. A két előbbi komponens mellett még a környezeti szennyezéssel is számolnunk kell. Az Egyesült Királyságban a hús ára megduplázódhat a következő öt-hét évben, így luxuscikké válva komolyan befolyásolhatja az étrendünket. 

A nyugati társadalmakban a legtöbben úgy nőttek fel, hogy bőségesen jutottak húshoz. A húsárak kezdődő növekedésével úgy tűnik, előbb-utóbb vissza fog térni az évszázadokon keresztül megszokott, drága, csak a kiváltságosok számára elérhető hús - állítja Morgaine Gaye jövőkutató. De akkor mit eszünk hús helyett?

Rovarok

Gaye szerint a rovarok és egyéb miniatűr állatok az egyik lehetséges proteinforrások. Ez egy mindenki számára nyereséges választás lenne. A rovarokban legalább annyit tápanyag van, mint a hagyományos húsban, emellett remek proteinforrás is - legalábbis a holland Wageningen Egyetem kutatásai szerint. Ugyanakkor jóval kevesebbe kerül a tartásuk és tenyésztésük, kevesebb vizet fogyasztanak, és alig van ökológiai lábnyomuk. Valamint, körülbelül 1400 különböző faj van, ami ehető.

Gaye véleménye szerint nem úgy kell elképzelni, hogy óriási hernyókat szolgálnak fel nekünk, de a egy rovarburger vagy kolbász jó eséllyel helyettesítheti az eredeti, húsból készülteket. A szöcskék és tücskök valószínűleg le lesznek darálva alapanyagnak, például hamburgerekhez. A holland kormány nagy összegeket fektet abba, hogy a rovarok az átlagos táplálkozás részei legyenek. 

A világ nagy része egyébként már amúgy is eszik rovarokat. A hernyók és sáskák Afrikában népszerűek, a darázs ínyencségnek számít Japánban, a szöcskét pedig Thaiföldön fogyasztják.  Mindazonáltal, a rovaroknak elég jó marketingra lesz szükségük ahhoz, hogy ízletesnek tűnjenek a finnyás európai és észak-amerikai vásárlók körében - véli Gaye.

Hanghullámmal erősített ételek

Azt régóta tudjuk, hogy jobban ízlik egy étel, ha jó illata van, és étvágygerjesztően néz ki, de tudtátok, hogy a bizonyos hangok is befolyásolják, hogy egy ízt édesebbnek vagy keserűbbnek érzünk?

Egyetlen, agyunk által észlelt tapasztalat sem egy érzékszerv tapasztalata. Az Oxford Egyetem professzora, Charles Spence szerint az étel íze "beállítható" a háttérzaj hanghullámainak a változtatásával. "Még nem tudjuk pontosan, mi történik ilyenkor az agyban, de valami történik, és ez nagyon izgalmas" - mondja Spence. A dologgal egyébként Heston Blumethal is foglalkozott - egyik ételéhez egy Ipod-ot kap kölcsön a vendég, a rajta lévő hanganyag hatására pedig még frissebbnek érzi az ételt. 

A módszer segítségével az egészségtelen alapanyagokat lehetne kiszűrni az ételekből, hiszen a zene segítségével a fogyasztó nem érzékelné, hogy most épp kevesebb cukrot visz a szervezetébe. 

Ételek a laboratóriumból

2012-ben holland tudósok előállították az első "lombikhúst". Sikerült izomszöveteket növeszteni egy tehénből vett sejtből, a csoport pedig később létrehozta a világ első "lombikburgerét". A tudósok azt ígérik, hogy 10 éven belül sokkal környezetbarátabb húsok kerülnek majd az asztalunkra. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenteni lehetne a húsfeldolgozás által kibocsájtott káros gázokat, rengeteget lehetne spórolni a vízen és az energián. A kutatást végző professzorok szerint a hús ízét képtelenség megkülönböztetni az eredetitől, de esetlegesen teljesen máshogy fog kinézni. 

Algák

Az alga ugyan a tápláléklánc alján van, mégis megoldást nyújthat a világ legösszetettebb problémáira, például az élelmiszerhiányra. Emberek és állatok számára is megfelelő táplálék, és nagy plusznak számít, hogy az óceánban nő, így extra vizet nem kell hozzá használni, és termőföldeket sem "foglal el". 

Néhány tudós szerint, akik fenntartható fejlődéssel foglalkoznak, az alga lehet a következő évtizedek legnagyobb termelési ágazata. Ázsiában már régóta nagy piaca van az algának. A Seaweed Health Foundation vezetője, Dr Craig Rose szerint Nagy-Britanniában is remekül tudnának működni ezek a farmok, hiszen az alga a föld leggyorsabban növő növénye. Akárcsak a rovarok, az alga is úgy lehetne része a táplálkozásunknak, hogy szinte észre sem vesszük. A sheffield-i Hallam Egyetem kutatói algagranulátummal helyettesítették a sót kenyerekben és feldolgozott élelmiszerben.

Az alga erős íze miatt az alacsony sótartalom nem volt szembetűnő. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetőek lennének olyan betegségek, amelyek a magas vérnyomással vannak összefüggésben - állítják a kutatók. 

Forrás: bbc.com

Szólj hozzá!

Hozzászólások (2)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

tinycc
tinycc Wed, 2015-05-27 12:51

Együk meg a kutyát meg a macskát... én már ettem kutyát..finom olyan mint a csirke... :D

witch
witch / witch Tue, 2015-05-26 23:26

Szerintem a talcas daralthusban, mar manapsag sem tudjuk pontosan, hogy mi van.