Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Varázsolj vagány, mégis egyszerű tortát a gubából!

Ha nehezen viseled a borongós őszi napokat, akkor ez a te desszerted, mert ennél jobb kedélyjavító nem nagyon létezik. Csak csekkold előtte a diódat!

Talán három éve, Karácsonykor volt hatalmas sláger a mákosguba-torta. Valamelyik női magazinban jelent meg, és arra emlékszem, hogy az akkori kolléganőim egymás között cserélgették és szorgosan másolták a receptet, majd büszkén számoltak be a sikerektől, és persze mindenki odáig volt érte.

Egyik nap eszembe jutott ez a recept, és mivel anno én nem gyűjtöttem, hát megalkottam saját magam. Volt itthon hozzá majdnem mindenem, a kiflit kivéve. Bár nagyanyám minden bizonnyal még maga gyúrta a gubatésztát, az okos háziasszonyok manapság inkább akkor húzzák elő a mákosguba-receptet, ha nem akarják kidobni a szikkadt kiflit. Nekem se maradék nem volt, de saját kezű se, úgyhogy elszaladtam, és vettem jóféle vajas kiflit. Amúgy is finomabb, ha kicsit sütőben megpirítjuk, akkor meg mindegy is, hogy három napos vagy három órás a kifli.

Lelkesen neki is láttam: főztem egy jó kis sodót, vaníliával, ahogy kell, ebbe ment bele mák helyett a darált dió. Már csak azért is, mert a legutóbbi mákos sütimben annyira avas volt a mák, hogy azóta is érzem az ízét a számba, és kell még idő, hogy kiheverjem. A tésztát begyúrtam, pihentetés után gyorsan belesimítottam a formába. Megkentem egy tisztességes adag házi szilvalekvárral. Azzal a cukor- és mindenmentes fajtával, amiben tényleg csak szilva van, és kinézetre olyan, mint a kátrány, csak persze iszonyatosan finom. Ettől nem lesz száraz a végeredmény, és nem is fogja túlédesíteni. Amikor a kiflit alaposan megfürösztöttem a sodóban, gyorsan megkóstoltam, mielőtt a lekvárra tettem volna, hogy elég édes-e. Hát, édesnek édes volt, de ahogy a múltkor a mák, úgy ez is megavasodott a kamrámban.

Igen, tudom, mit gondolsz most: ha a múltkori mák avas volt, miért nem volt annyi eszed, hogy ezt a diót is megkóstold? Kérem alássan azért, mert a mák teljes joggal volt avas, hiszen egy soha el nem készült tavaly karácsonyi bejglihez vásároltam, ezt a diót meg egy-két hete. Amint a bosszúságom elszállt, felvettem a kabátomat, és elmentem újra a boltba egy második adag kifliért - ilyen könnyen nem mondok le a gubámról! Mindenből volt itthon még egy adagra való, még dió is, csak egészben. Igen, így még bosszantóbb, hogy miért nem azt használtam először. Ez van.

Végül csak elkészült ez a gubatorta, és pont olyan eszméletlen jó lett, mint ahogy azt megérdemeltem azért, hogy ennyire elszánt voltam, hogy megcsinálom! A szilvalekvár, a diós-vaníliás kifli és a tetején a tojáshab, ah! Igazi őszi, kuckózós desszert ez, de karácsonyra is simán elmegy, úgyhogy jobb, ha már most elmented!

Zene sütéshez:

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!